GMP: Mángorlógépek legszélesebb kínálata

Alapvető különbség hogy a vályús kalandereknél a vasalópajzs a fűtött, és a textilt elő kell szárítani a vasaláshoz, azaz kb. 20 % visszamaradó-nedvességtartalommal kell rendelkeznie. Tehát a vályús kalander CSAK VASALÓ GÉP. Szemben a másik, vasalószalagos szerkezeti megoldású gépekkel, amelyeknél a vasaló-henger van fűtve (akár gázzal akár elektromos árammal) amelyek esetében nem kell a textilt előszárítani, hanem a centrifugából kivett vizes textil azonnal vasalható (40-45 % visszamaradó nedvességtartalom). Tehát ez a gép VASALÓ ÉS SZÁRÍTÓGÉP EGYBEN. Tehát a szárító kapacitáson meg lehet takarítani beruházási költséget. Erre szükség is van, mert ez utóbbiak ára jóval magasabb, mint a vasalóvályús kalandereknek. Ez utóbbi VASALÁSI MINŐSÉGE is jóval szebb.

A válasz egyszerű, hacsak lehet gázt, mert az energia költsége kevesebb, mint 30%-a az elektromos fűtésű gépeknek. Ugyanakkor a gáz-hálózat és az égéstermék kivezetésének megterveztetése, többletköltség és többletmunka. Valamint a gázüzemű gép üzembe helyezését nem minden körülmények között engedélyezi a hatóság. (pl. pincében, nem elegendő nyílászáróval rendelkező helységben, stb.) Ezt előzetesen egyeztetni kell a gáztervezővel.

Attól függ, hogy mit szeretnénk vasalni. A szokványos ágynemű szélességéhez a 140-160 cm munkaszélességű gépek illeszkednek a legjobban. Mindig arra kell törekedni, hogy lehetőség szerint NE ÖSSZEHAJTVA tegyük be a textíliát a gépbe, mert ez esetben egy élt vasal bele a gép, ami nem minden minőségi követelmény szinten állja meg a helyét. A vasalandó textilek méretét vegyük figyelembe a munkaszélesség megválasztásakor, úgy hogy a lehető legkisebb legyen az a felület, amelyet nem használunk ki a gépen a vasaláskor. Pl. ha 200 cm széles a mángorlóm, abban a 140 cm széles lepedő vasalása pazarlás, mert amelyik felülettel nem vasalok, a helységet fűtöm.

A kisebb teljesítményű gépeknél nem feltétlen fontos, mert a vasaláskor keletkező pára a henger felületéről is elpárolog. Nagyobb teljesítménye esetén azonban indokolt. Ilyenkor a henger perforált, és a párát a henger belsején keresztül elszívja egy ventilátor,nem engedi, hogy a filc átnedvesedjék. Az így elszívott párás levegőt a lehető legrövidebb úton ki kell vezetni a szabadba. A gép elszívó ventillátora általában mintegy 5 m körüli csőhossz leküzdésére alkalmasak, ennél nagyobb csőhossz esetén javasolt rásegítő ventillátor beépítése.

Majdnem mindegy. Normál vasalási hőmérsékleten (170 ºC fok alatt) a Nomex kétszer annyi ideig tart mint a poliészter, de kétszer többe is kerül. Tartósan magasabb vasalási hőmérsékletek esetén mindenképpen javasolt a Nomex öltöztető anyag használata.

A textil víztartalma, amely a centrifugálás után a textíliában visszamarad. Ezt kell a szárítással vagy (és) a vasalással elpárologtatni. Egy jól centrifugáló mosógépből kikerülő textil visszamaradó nedvességtartalma 45-50% körül van. (100%-os pamut esetén magasabb, kevert vagy műszálas textil esetén kevesebb) A vályús kalanderekhez ezt a nedvességtartalmat csökkenteni kell 20-25 %-ra előszárítással, azaz egy néhány perces szárítógép programmal. A szalagos rendszerű gépek (vasaló-szárító) esetén azonban azonnal feldolgozhatók a gépen.

Elméletileg igen, de ez függ a textília összetételétől, a gép teljesítményétől, hiszen ha 20-25%-os visszamaradó-nedvességtartalmú textíliát vasalunk (azaz elő van szárítva) akkor a gép jóval nagyobb sebességgel üzemelhet. Ha gép az alacsonyabb sebességi fokozatban is elegendő kapacitással rendelkezik a napi vasalandó mennyiséget illetően, akkor a válasz egyértelműen igen, megspórolhatok egy szárítót, vagy legalábbis jóval kevesebb szárító kapacitásra van szükség a mosodában.

Ebben elég kaotikus a szabályozás, de még inkább a különböző kéményseprő vállalatok jogértelmező tevékenysége. A mángorlók pára és gáz égéstermék külön-külön csőben kerül elvezetésre. A megtervezésénél ügyelni kell arra, hogy ezeknek a berendezéseknek a füstgázventillátorai nem képesek nagyobb nyomáskülönbség legyőzésére, emiatt túl hosszú elvezető cső (gázkémény) nem képzelhető el külön segédventillátorok beépítése nélkül. Általában egy mángorlógép saját ventillátorai 2 db 90 fokos könyök és mintegy 5 fm. vízszintes füstcső ellenállásának a leküzdésére alkalmasak.
Gáznemű égéstermék homlokzati kivezetési feltételei: (idézetek az OTÉK 80. §-ból)
Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő:

• földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
• többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.

Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető

• a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
• a légaknában,
• a légudvarban, a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,
• a bevilágító aknában,
• a zárt, át nem szellőző kis alapterület: belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
• a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

Arra kell törekedni, hogy mindig a gép teljes munkaszélességét teljesen ki kell használni. Ez azt jelenti, ha kisebb darabokat (pl. konyharuha, kispárnahuzat) vasalunk, akkor többen adogassanak be egymás mellett, lehetőleg a teljes felületet kihasználva, mert ekkor veszik el a legkevesebb energia. Ha azonban csak egy ember vasal rajta, akkor feltétlen fontos, hogy mindig más és más helyen legyen beadagolva a textil, mert vasaló filcnek hűtésre van szüksége, amit a vizes textília biztosít. Ha mindig csak egy helyen adagoljuk be e kisdarabokat azon a felületen ahol nincs hűtve a henger textil borítása, a behúzó anyag rövid idő alatt meg fog „égni”, megbarnul.

Mindig a textil összetételétől függ. Mindig a lehető – a textil összetételét figyelembe véve – legmagasabb hőmérsékleten kell vasalni, a magasabb teljesítmény elérése érdekében, de nagyon ügyelve arra hogy pl. a műszálas textíliák nehogy ráolvadjanak a vasaló pajzsra vagy más módon károsodjanak.

A pliszírozás (a rakott szoknyához hasonló ráncokba gyűri a vasalandó textilt) vagy gyűrés mindig akkor fordul elő, ha a vasalópajzs krómozott, polírozott felületén valamiért nem csúszik a textil ugyanolyan mértékben, mint a többi helyen. Ez lehet kopás (ez a ritkább eset), de lehet az is hogy a forró vasalóvályú felületére egy műanyag gomb vagy valami más többnyire alacsony olvadáspontú műanyag ráégett, ráragadt. Ez megakadályozza a textil csúszását ezen a helyen és ez okozza az említett vasalási hibát.

Egyszóval megég. Oka, az hogy a hengert, a megbarnuló helyeken nem használják, emiatt nem hűti a vizes textil, a magasabb hőmérséklet miatt megbarnul a behúzó anyag. Különösen a kisdarabos textilek vasalásakor szokott ez gyakori problémaként előfordulni.